Kalandozások a japán fürdőszobákban

Először 2 évvel ezelőtt jártam Japánban. Beutaztam Honshu szigetének leggyönyörűbb vidékeit, ráadásul a cseresznyefa virágzásának idején. Felejthetetlen élmény volt. De persze nem csak a természet ezer arca nyűgözött le, hanem a technika fejlettsége, a pontosság, a precizitás is, amivel a japán emberek a mindennapjaikat élték. Európaiként az egyik megmosolyogtató pillanat az első illemhely látogatáshoz köthető, amikor is szembesültem vele, hogy ázsiai barátainknak nem csak a vonatjaik szuperszonikusak, de a WC-ik is. Nem elég, hogy az „ülés” fűthető, de dolgunkat elvégezve egy gombnyomásra részesülhetünk különböző intenzitású langyos vizes öblítésben, majd szárításban. A rendszer egyébként meglehetősen addiktív, az első sokkos élmény után elég könnyű rákapni.

Ahogy hazatértem az útról egyből itthon is hasonló kaliberű berendezéseket kezdtem keresni egy fürdőszoba felújítás kapcsán, de sajnos a szűk anyagi keretek miatt nem fért bele a büdzsébe. Azzal kellett ugyanis szembesülnöm, hogy igencsak borsos fürdőszoba csempe árak vannak, márpedig ezzel nem tud az ember spórolni. Gondoltam én naiv… Bezzeg a japánok, nem csempéznek, nemes egyszerűséggel csak műanyag boxokba veszik az egész WC-t / fürdőszobát és kész. Aztán egy kedves barátom felhívta a figyelmemet egy oldalra, ahol a csempék témakörében minden fontos információt megtaláltam. Többek között azt is, hogy a jól megválasztott csempe elrendezéssel igenis tudok anyagot spórolni. Így történt aztán, hogy a fürdőszoba csempe árak kicsit még vártak rám, én pedig elejétől a végéig áttanulmányoztam a kínált honlapot, hátha találok még hasonlóan hasznos információkat.

Az oldalon olvashattam a megfelelő színösszeállítás kiválasztásáról, hogy milyen tipikus sémákat szokás alkalmazni. A leginkább visszatérő és elnyűhetetlen természetesen a fehér szín, hiszen amilyen egyszerű, olyan nagyszerű és mindennel kombinálható. A víz színeit is nagy előszeretettel használják, hiszen mégis csak fürdőszobáról van szó. Ennek kompenzálására a föld színei is gyakran megjelennek, ezzel megtartva a helyiség Jin-Jang egyensúlyát. Manapság divatosnak számítanak a természetes alapanyagok, mint a fa, kő, márvány és bőr, amelyek mind mintázatában, mind ténylegesen anyagában megjelennek a modern fürdőszobai berendezésekben és burkolatokban. Az egyszínű sémákat gyakran feldobják mozaikokkal és dekorcsíkokkal, ezek elhelyezésére is kitér az oldal. A padlólapok és csempék háromféle lerakási módjával is megismerkedhetünk, amelyek a hálós, a diagonális és a szőnyegmintás elhelyezési lehetőségek. Hálós esetben a burkolólap éle párhuzamos a fallal, ebben az esetben keletkezik a legkevesebb hulladék. Diagonális esetben a fallal 45°-os szöget zár be a burkolóelem éle, ez a megoldás már sokkal kevésbé alapanyag takarékos. A leginkább pazarló, ám de talán legdizájnosabb lerakási mód pedig a szőnyegminta, ahol a fal melletti részeken párhuzamos, míg a felületek közepén diagonális elhelyezést kapnak a járólapok és csempék. Ezen kívül jó becslést kapunk arra is, milyen amortizációval érdemes számolni és ebből adódóan mennyi többletanyagot vegyünk meg előre. Ezek ismeretében sikerült a lehető legjobb anyagkihasználtsággal felújítanom a helyiséget és bár így is sokkolóak a fürdőszoba csempe árak, mégis jutott minden másra a keretből.