Tegnap megbeszélésem volt az egyik régi ügyfelemmel. Persze szokás szerint késésben voltam, mert a tegnapi nap egy kész bolondok háza volt.

Az időjárás befolyásolása

Azt hiszem mindenkit teljesen lehangolttá tesz a mostanában előforduló időjárás. Mér nem is akarok vizet látni. Pont azt beszélgettem a barátnőmmel tegnap, ha ez így folytatódik tovább, akkor úszóhátyát kell növesztenünk.

Az, hogy a napot nem látom, az is épp elég gond, de ez a folyton eső ezen nem nagyon segít. Ha már egy egy napon látjuk a nap sugarait, akkor boldog vagyok. Hétvégén még arra is jutott időm, hogy napozzak egy kicsit a kerti padon ülve. Annyira boldog voltam, mikor vasárnap reggel arra keltem, hogy a sötétítő függönyön keresztül próbál besütni a nap a szobába. Ki is használtam, és egy fél órára kiültem a könyvemmel olvasgatni. Nem érdekelt semmi, mondtam, hogy ennyi jár nekem, megérdemlem.

A megbeszélések

Egész héten folyton megyünk hol erre, hol pedig arra. Nem is nagyon jut idő semmire. Még az is előfordul, hogy estére is marad egy egy munkamegbeszélés.

Sokszor úgy érzem, hogy szét kéne szakadnom, vagy klónoztatni kellene magamat annak érdekében, hogy minden meg legyen időben csinálva.

A főnököm még kitalálta, hogy a vacsora előtt neki még be kell mennie a motorosboltba, így induljunk hamarabb fél órával. Na nem mintha nem lett volna más dolgom abban az időben, de hát mit is mondhattam volna neki?.

Hogy valami mindig van, és ha talpon akar maradni az ember, vagy gyarapodni szeretne, akkor nincs más lehetősége, mint dolgozni látástól mikulásig.